Az ˝Itt az idő!˝ jelmondatra építette fel Orbán Viktor 12. országértékelő beszédét, amelyben kijelentette: ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére.

A portálunk által megkérdezett politikai elemző szerint ˝egy értékeket felvállaló, de konkrét cselekvési tervet nem tartalmazó, biztonsági beszéd volt˝.

A Fidesz elnöke pénteki beszédében kiemelte: ˝ilyen mélyről jövő igény a változtatásra Magyarországon, mint most, talán egyszer volt, 20 éve, de akkor büszkék voltak a magyarok, ma viszont gyengének látják az országot, aminek a gyenge kormányzás az oka. A az élet minden területére ki kell terjednie, a nemzeti ügyek kormányának mindig a jövő felé kell fordulnia˝. Orbán Viktor hangsúlyozta: csak a józan ész politikáját kell támogatni, a szélsőséges erőket őket támogatni ˝eltékozolt erőfeszítés˝. Leszögezte: ˝a változáshoz szükség van biztos iránytűre, ez pedig a józan ész lehet˝. A Fidesz elnöke szerint a jövő kormányzásában sem lehet szemet hunyni afelett, ami történt az elmúlt években.

˝Változtatni kell, mert az ország letért, lesodródott a józan ész útjáról˝ - fogalmazott. Orbán Viktor szerint a magyaroknak elegük lett a gyenge kormányzásból, ˝itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen˝. Leszögezte: Magyarországot újjá kell építeni, és ezt a gazdaság talpra állításával kell kezdeni.

Huber Szebasztián, a Forum Politicum Intézet politikai elemzője elsőként a 2006-os és a mostani Orbán-értékelés közti különbségeket emelte ki.

˝Négy éve a hallgatók tehettek fel kérdéseket az elnöknek, amely azt sugallta, hogy egy vagyok közületek. Most nem erről szólt a beszéd:

Orbán azt próbálta erősíteni, hogy tudja, mit kell tenni, eltökélt és erős. A megjelenésével is igyekezett ezt alátámasztani: míg négy éve zakóban-ingben állt ki, most öltöny-nyakkendőben beszélt. 2006-ban konkrét, materiális ígéretek hangzottak el, most inkább szellemi értékekről szólt, jövőképet vázolt fel. Fontos különbség, hogy míg négy éve belső vívódás tükröződött szavaiból, most az elmúlt nyolc év kritikáját fogalmazta meg, s tettre kész politikusként mutatkozott˝. Az elemző szerint a beszédet három részre bonthatjuk.

˝Az elsőben a határozott fellépés s az erő hangsúlyozása játszotta a főszerepet. Azt próbálta üzenni, készen áll a változásra, s ehhez önmagában is megvan az ereje. Érdekesség: emiatt nem voltak hatásszünetek, nem igényelte a közönség tapsban megnyilvánuló támogatását. Keveset beszélt a múltról, s optimistán, reménykeltően azt próbálta sugallni, hogy most ő segíti erejével a választókat. A második szakaszban programelemzés következett, melyet a jelenlegi gondok köré épített, s azt hangsúlyozta, ő miben hozhatna újat. Újdonságot azonban nem mondott, a Fidesz által régóta sulykolt értékeket hozta fel: az otthon, a munka, a család, a szociális és egészségügyi biztonság jelentőségét. Az értékelésben a gazdaság is fontos szerepet kapott: elutasította az antikapitalizmust, üzenve a pénzpiac érdekeltjeinek. Határozottan elhatárolódott a Jobbiktól, s a két ťszélsőségŤ (MSZP, Jobbik) közé, középre pozicionálta pártját. A harmadik részben összefogásra buzdítva megszólította az MSZP és a Jobbik szavazóit is. Közben azonban kerülte azokat a témákat, melyek vitát generálhatnak, például a határon túli magyarok kérdését. Ez egy értékeket felvállaló, de konkrét cselekvési tervet nem tartalmazó, biztonsági beszéd volt˝ - mondta Huber Szebasztián.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/orban_jozan_esszel_a_jovoert/2140273/